Lépj Közelebb MOST!

Beszámoló a Lépj Közelebb MOST!

című PROJEKTRŐL

A Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesülete Gyula támogatást nyert a MEOSZ által a tagegyesületek ifjúsági csoportjai részére kiírt pályázatán.

Egyesületünk a pályázat keretében egy esélynapot valósított meg, melyen a város diákjait ismertettük meg a mozgássérültek életével, gondjaival, az önálló életvitel életszerű lehetőségeivel. A rendezvény 2012.12.20.-án került megvalósításra. Az eseményről előzetesen értesítettük Gyula általános és középiskoláit. Személyesen felkerestük valamennyi intézményt és a faliújságokon elhelyeztük a rendezvény plakátjait, illetve felhívást a „Fogyatékos emberek diákszemmel” című, a rendezvény keretein belül meghirdetett, esszépályázatra.

Rendezvényünk előestéjén már érkeztek meghívott előadók a nagy távolság és a korai kezdés miatt. Szállásuk a gyulai Hotel Hőforrásban volt 4fő részére 1éjszaka.

2012.12.20.-án reggel 8 órakor vette kezdetét a Lépj Közelebb MOST! esélynap a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola tornatermében. A rendezvény megnyitására sikerült megnyernünk Gyula város polgármesterét Dr. Görgényi Ernő Urat. Ez után a meghirdetett program szerint zajlott az esemény. Forgószínpad szerűen követték egymást a bemutatók, így minden résztvevő diák valamennyi bemutatót végignézhette.

Elsőként a Step and Roll Duó kombi tánc bemutatóját kísérhették figyelemmel. Antal Kata ép és Rozbora András kerekesszékben élő táncosok fergeteges bemutatója nagy tetszést aratott.

Őket követték kerekes székes teniszezőink, akik mindketten paralimpiai résztvevő voltak. Navratyil Sándor és Farkas László megmutatták a diákoknak, hogyan lehet sportolni, teljes, sikeres életet élni testi fogyatékosság ellenére is.

Ez után következett a NEO egyesület segítőkutya bemutatója. Mányik Richárd ötszörös paragility világbajnok, Mali Erika habilitációs kutyakiképző és három kutyájuk mutatta be hogyan tud segíteni egy jól kiképzett kutya nem csak mozgássérült gazdájának hanem a mindennapi életben is.

A bemutatók szüneteiben lehetőség nyílt az ifjaknak kipróbálni egy kerekesszéket, az általunk felállított akadálypályán. Több-kevesebb sikerrel a vállalkozó kedvűek megoldották a feladatot és sikerrel teljesítettek egy kört.

A fellépők háromszor mutatták be előadásaikat, így a vetésforgó szerűen 45 percenként  érkező diákok mindhárom bemutatót figyelemmel kísérhették. A lebonyolítás ilyen módja miatt nagyon sok diák részt vehetett az esélynapon. Gyula város általános és középiskoláiból csaknem 800 fiatal nyert betekintést a mozgássérültek mindennapjaiba.

Programunk nem csak a részt vevő diákok, tetszését nyerte el, de a felügyelő tanárok is elismerően nyilatkoztak a látottakról. 

A rendezvényen minden aktív közreműködő emléklapot és emlék tárgyat kapott melyet az egyesület elnöke adott át. A vers és esszé pályázaton résztvevők is emlék tárgyat kaptak,a helyezettek pedig ajándék csomagot vihettek haza.

A rendezvény sikeres lebonyolítása nagy mértékben hozzá járult a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű emberek elfogadásához a diákok körében.

A "Fogyatékos emberek élete diák szemmel" című pályázatunkra érkezett munkák itt lesznek megtekinthetők. Holnaptól minden munkanapon felteszünk egy-egy pályamunkát.

Mozgáskorlátozottak szövetsége: az ápolási díj ne számítson bele a segélyplafonba!

A MEOSZ szerint felháborító, hogy a kormány a segélyezetteket munkakerülőnek állítja be - írták közleményükben.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) arra szólítja fel a kormányt. ne csökkentse tovább a fogyatékos emberek ellátásait azzal, hogy a tervezett segélyplafonba beleszámítja az ápolási díjat.

Az érdekvédelmi szervezet elnöksége hétfőn az MTI-nek megküldött közleményében azt írta, felháborítónak tartja, hogy a kormány a segélyezetteket, köztük az ápolási díjban részesülőket munkakerülőnek állítja be, akiket az ellátás csökkentésével kell megrendszabályozni.

Arra hívja fel a figyelmet a közlemény, hogy az ápolási díjban részesülők lennének a legboldogabbak, ha dolgozhatnának, mert "ez azt jelentené, hogy szeretteik egészségesek és nem szorulnak gondozásra, de sajnos ez nem így van".

Utal rá, hogy az ápolási díj alanyi jogon azoknak jár, akik tartósan beteg 18 év alatti, vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozójukat otthon ápolják. Ők alapesetben 29 ezer 500 forintot kapnak havonta, ha pedig a gondozott családtag nem képes önállóan étkezni, tisztálkodni, öltözködni vagy a lakásban közlekedni, azaz fokozott ápolást igényel, akkor 38 ezer 350 forint jár a gondozásért.

Az ilyen élethelyzeteket nem önként és főként nem munkakerülés céljából választják a családok, arról nem beszélve, hogy egy súlyosan fogyatékos ember ápolása nehéz, embert próbáló feladat, ami sokszor 24 órás szolgálattal jár - utal rá a közlemény.

A MEOSZ szerint "a kormány legújabb megszorító csomagja" alapján okkal feltételezhető, hogy "a kormánynak a megmaradt ellátásokra, köztük az ápolási díjra fáj a foga", pedig az ápolási díjban részesülők családjai most is a legszegényebbek közé tartoznak, és további elvonásokat nem tudnának elviselni.

A tájékoztatás szerint a MEOSZ elnöksége pénteken rendkívüli ülést tartott a segélyplafon miatt, majd ezt követően a testület arra szólította fel a kormányt, hogy "állítsa le a fogyatékos emberek ellen irányuló intézkedéseit, ne csökkentse tovább se a fogyatékos, se a megváltozott munkaképességű emberek ellátásait"

A kormány "az újabb megszorítások helyett tegyen meg mindent annak érdekében, hogy senki ne éhezzen és a télen senki ne fagyjon meg, az eddigi kormányzati tevékenységnek köszönhetően ugyanis ez utóbbival is reálisan lehet számolni" - áll a közleményben.

forrás: hirado.hu

Tanfolyamot tartunk!

Szeptember 18-tól október végéig egyesületünknél számítógép felhasználói ismereteket oktat Nagyné Kiss Rózsa. Az oktatáson a Napfény nappali központ klubtagjai és dolgozói vesznek részt. A fiatalok eddig nagyon jó eredményeket értek el. Minden foglalkozásra nagy örömmel érkeznek, és büszkék sikeresen megoldott feladataikra.

Esélyórák Gyulán

Közel 2 éve tartunk esélyórákat Gyulán rendszeresen, osztályfőnöki óra keretében. 

Ilyenkor családias légkörben tudunk előadást tartani az életünkről a minket érintő problémákról, örömökről. Az órákat interaktív módon tartjuk, igyekszünk a diákokat foglalkoztató kérdésekre válaszolni, akik nagyon nyitottak érdeklődőek.

Az elmúlt tanévben több mint 15 osztályban, közel 500 diáknak tartottunk esélyórát. Számunkra nagy örömet jelent, hogy a kapcsolattartás folyamatos a diákokkal, hiszen az iskola keretein kívül is vendégül látjuk Őket kisebb csoportokban,  egyesületünk Ifjúsági Csoportjának összejövetelein. Akadálypályát építünk, ahol kipróbálhatják a kerekesszéket, beszélgetünk, akár "zsíros kenyér  partit” is tartunk.

Szeretnénk, ha a jövőben is megmaradna ez a jó kapcsolat, hiszen fontos számunkra, hogy a felnövekvő generáció, tudatában legyen a fogyatékos emberek létezésének, problémáinak, lehetőleg ne csak szűk környezetünkben.

Éppen ezért a MEOSZ Ifjúsági Tagozata célul tűzte ki, hogy az egész ország területén meghonosítsa az esélyórákat, és egy fogyatékosok problémáira is érzékeny nemzedék nőjön fel.

Nem csökken a felére az özvegyi nyugdíj

Nem csökken a felére az özvegyi nyugdíja azoknak, akik rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülnek, korábban pedig szociális járadékot kaptak, ha a parlament elfogadja Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter erről szóló, pénteken benyújtott indítványát.

Az Országgyűlés egy júliusban elfogadott törvényben rendelkezett arról, hogy aki a tavalyi év végén házastársa jogán özvegyi nyugdíjban, valamint rendszeres szociális járadékban részesült, és most rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kap, annak özvegyi nyugdíját szeptember 1-jétől a felére csökkentik, az összegtől függetlenül.

Az akkor szintén Balog Zoltán javaslatára elfogadott jogszabályt most megváltoztatná az emberi erőforrások minisztere, rögzítve, hogy a nyugdíjcsökkentés nem hajtható végre, az özvegyi nyugdíjak mértéke változatlan marad, vagyis nem csökken annak a nyugdíjnak a 30 százalékára, amely az elhunyt házastársat halálakor megillette. A nyugdíjak csökkentéséről szóló határozatokat vissza kell vonni az előterjesztés alapján.A módosítás arra is kitér, hogy ha valakinek az ellátása az eltörölni javasolt rendelkezés miatt emelkedett volna, az a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásának emeléseként megkapja a különbözetet.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szeptember 11-én a parlamentben - egy másik törvényjavaslat vitájában - azt mondta: az ügyben a jogalkotó és a nyugdíjbiztosító is súlyos hibát követett el, ezért a minisztériumban és a nyugdíjbiztosítónál is belső vizsgálatot rendeltek el a személyi felelősség megállapítására.

Szavai szerint az özvegyi nyugdíjának csökkentéséről 2857 embert értesítettek, de egyiküket sem érheti hátrány, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter pedig mindannyiuknak bocsánatkérő levelet küld a kormányzati hiba miatt.

(Forrás: MTI) 

Az Alkotmánybíróság javíthat a megváltozott munkaképességű emberek helyzetén

Az Alkotmánybíróság javíthat a megváltozott munkaképességű emberek helyzetén

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos szövetsége (MEOSZ) a Kossuth téren ma tüntető civilekhez hasonlóan tiltakozik a hátrányos helyzetű, súlyos beteg és fogyatékos embereket sújtó kormányzati intézkedések ellen. A rendkívül alacsony összegű rokkantsági ellátások miatt sokan már most is éheznek, nem tudják fizetni a rezsit, a tél beálltával pedig a hideggel is meg kéne küzdeniük. A Szövetség bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbb napirendre tűzi a rokkantsági ellátórendszer ügyét és orvosolja a rokkant embereket ért súlyos jogsérelmeket, javítva ezzel a helyzetükön.

A kormány eltörölte a rokkantnyugdíjat, helyette sok esetben 30 ezer forint körüli ellátást kapnak az érintettek. A kabinet emellett 120 ezer embert tervez visszavezetni a munka világába, ezért rendkívüli felülvizsgálatokat indított, amelyen augusztusig 30 ezren estek át. Míg a korábbi években átlagosan 1 százalékuknál, most ennek több mint a tízszeresénél, 12 százalékuknál mondták ki, hogy állapotuk javulása miatt már nem jogosultak semmilyen ellátásra. A rehabilitációra javasoltak aránya is megduplázódott: korábban átlagosan az érintettek 14%-át, az új jogszabály alapján már 28 százalékukat tartják erre alkalmasnak. Ők 28 és 46 ezer forint közötti rehabilitációs ellátást kapnak legfeljebb 3 évig. A legtöbb esetben azoknak is drasztikusan csökken az ellátása, akik a felülvizsgálat után is rokkantnak minősülnek: a 70 ezer forintos rokkantnyugdíj gyakran 30 ezer forint körüli összegre csökken, a 30 év szolgálati idő már mit sem számít. A felülvizsgálatokkal sikerült a megváltozott munkaképességű emberek 30 ezres álláskereső táborát további 12 ezerrel növelni, miközben új munkahelyek nem jöttek létre, foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások, képzések gyakorlatilag nincsenek, és a januártól tervezett intézkedések is inkább csökkenteni, mint növelni fogják a foglalkoztatottságot.

A MEOSZ-t kétségbeesett, beteg emberek keresik meg nap mint nap panaszaikkal: munkahely nincs, vagy ha van, az egészségi állapotuk miatt nem veszik fel őket, a 30-40 ezer forintos ellátásból nem tudják megvenni a gyógyszereiket, kifizetni a rezsijüket, nem tudnak élelmiszert venni, és a tél közeledtével a fagyhalál is fenyegeti őket. A szervezet hisz abban, hogy az érintettek helyzetén jogi eszközökkel is lehet változtatni, ezért fordult az alapvető jogok biztosához. A biztos megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény alkotmányos szempontból több ponton is aggályos, és júliusban kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a jogszabály utólagos vizsgálatát. A MEOSZ bízik a jogállamiságban, és bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság, érzékelve az intézkedések által veszélyeztetett több tízezer ember rendkívül súlyos helyzetét, mielőbb napirendjére tűzi a témában beérkezett beadványokat és orvosolja a jogsérelmeket.

További információ: Hegedüs Lajos MEOSZ elnök (06-20/935-8752)

Budapest, 2012. szeptember 24.

Üdvözlettel: Gábor Imola

06-30/466-1559)

sajtófőnök MEOSZ

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény végrehajtásáról készült jelentést vizsgálata Genfben

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény magyarországi végrehajtásáról készült nemzeti jelentést 2012. szeptember 20-21-én vizsgálta meg Genfben az Egyezményt felügyelő Bizottság. Az eseményen Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tárcaközi küldöttség élén vett részt.

A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyvet Magyarország a világon elsőként ratifikálta. Az egyezmény hazai végrehajtásáról folytatott konstruktív párbeszéd megnyitóján Soltész Miklós méltatta a mögöttünk álló két évtized és a jelentés benyújtása óta eltelt két év előrelépéseit, kiemelve a jövőbeni terveket, köztük a fogyatékosságügyi törvény már megkezdett, átfogó revízióját; az új Országos Fogyatékosságügyi Program (2013-2019) előkészítését, valamint az Európai fogyatékosságügyi stratégia (2010-2020) végrehajtását, melynek legfontosabb célja az esélyteremtés a szolgáltatásokhoz és a kultúrához történő hozzáférés terén. A Bizottság kérdései elsősorban a magyar kitagolási stratégia, az akadálymentesítés, a fogyatékossággal élő nők, gyermekek, romák helyzete, valamint az integrált oktatás, a választójog, a hozzátartozók közötti erőszak és a civil szervezetekkel való együttműködés témaköreire irányultak. A delegáció tagjai gyakorlati példákon keresztül mutatták be a kormány erőfeszítéseit a fogyatékossággal élő emberek hazai helyzetének javítására. A testület záróülésén ajánlásokat fogad el az egyezmény magyarországi végrehajtásának elősegítése érdekében. A következő párbeszédre várhatóan négy év múlva kerül sor.

Kiadó: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Budapest, 2012. szeptember 21., péntek (OS)