MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK
DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS EGYESÜLETE
GYULA
THE SOUTHERN GREAT HUNGARIAN PLAIN REGIONAL ASSOCIATION OFTHE PHYSICALLY HANDICAPPED
GYULA
CONSTITUTION
Egységes Szerkezetbe foglalt Módosított Alapszabálya
ALAPSZABÁLYA
2010.
Gyula
Kulcs u. 7. sz.
TARTALOM JEGYZÉK
1. §. Általános rendelkezések
2. §. Az egyesület célja és feladata
3. §. Az egyesület tagjai
4. §. Az egyesület szervei és tisztségviselői
5. §. Küldöttgyűlés
6. §. Vezetőség
7. §. Felügyelő Bizottság
8. §. Etikai és Fegyelmi Bizottság
9. §. Az egyesület helyi csoportjai
10. §. Elnök
11. §. Alelnök
12. §. Alelnök
13. §. Titkár
14. §. Az egyesület gazdálkodása
15. §. Vegyes rendelkezések
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §.
1. Az egyesület neve: Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesülete Gyula
2. Székhelye: 5700 Gyula, Kulcs u. 7. szám
3. Bélyegzője: Köralakú, rajta körbefutóan feliratozva „Mozgáskorlátozottak Dél-alföldi Regionális Egyesülete Gyula”, középen mozgáskorlátozottságra vonatkozó nemzetközi ábra, az alapítás éve:1981.
4. Működési terület: Dél-alföldi Régió
5. Az egyesület jogállása:
a) Az egyesület jogi személyiséggel rendelkező kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és nem fogad el. Országgyűlési képviselő jelöltet, illetve megyei önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat.
b) Az egyesület közhasznú tevékenysége: egészségmegőrzést szolgáló, szociális, oktatási, képességfejlesztő, ismeretterjesztő, kulturális, a mozgásfogyatékos gyermekek csoportját szolgáló, az érintettek emberi és állampolgári jogait érvényre juttató és védő, a sport terén folyó, a sérült embereket, mint fogyasztókat védő, foglalkozási rehabilitációjukat elősegítő, az érdekkörébe tartozó személyek által igénybe vehető szolgáltatásokat nyújtó tevékenység /1997. évi CLVI. Tv. 26.§ c/1, c/2, c/4, c/5, c/10, c/11, c/12, c/14, c/16, c/17 pontjai/.
c) Az egyesület vállalkozói tevékenységet is folytat, non-profit formában (üdültetés, oktatásszervezés, helyiség bérbeadás, szaktanácsadás, lelki segítségnyújtás, szakmai továbbképzés, mentorszolgálat).
d) Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
e) Az egyesület a kiemelkedően közhasznú tevékenysége során olyan közhasznú feladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezései szerint valamely állami szervnek, vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia /különösen a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek, lakásuk akadálymentesítését segítő támogatásának odaítélése, közösségi tér biztosítása, egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése során – 164/1995. (XII.27.) Korm. Rendelet 15. § (1) bek. B. pontja, valamint a 12/2001. (III.31.) Korm. Rendelet 9. § és 10. §, továbbá 1990. évi LXV tv. 8. § (1) bek./
f) Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Gyulai Hírlapban nyílvánosságra hozza.
g) Az egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel – az alábbiak szerint – a 2. § b. pontban hivatkozott törvény előírásainak.
AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATA
2. §.
1. Az egyesület alapvető célja, hogy a működési területén élő egészségkárosodott emberek érdekképviseletét, társadalmi beilleszkedését minél jobban elősegítse, az egészségmegőrző, rehabilitációs, szociális képességfejlesztő jogokat és kötelességeket velük megismertesse. Nevelje a mozgáskorlátozott embereket az önálló életvitelre, hogy megszűnjön a társadalmi kiszolgáltatottságuk. Szervezett, egymást segítő egyesületi életet kell kialakítani, amelynek keretében teljes emberi, állampolgári jogvédelmet kell ellátni, hogy a közhasznú szervezetek által nyújtott szolgáltatásokban az egészségkárosodott emberek részesülhessenek. A 2000-ben megalakított önálló életviteli központot az egyesület jogállásával és munkatársaival működtetjük sorstársaink segítése céljából. Biztosítjuk tagjaink részére az esélyegyenlőséget, nyitottságot, őszinteséget, sorstársi segítség nyújtást, önálló életvitel megteremtését, lehetőségeinkhez mérten akadálymentes környezetet, önkéntes alapon, térítés mentesen.
Az önkéntesek közreműködésével ellátni kívánt tevékenységi körök: LÁT ügyintézés, akadálymentes környezet kialakítása, érdekvédelmi, érdekképviseleti munka végzése, működési területünkön élő mozgáskorlátozott sorstársak segítése, esélyegyenlőség biztosítása, képzés, sporttevékenység, kulturális tevékenység, kapcsolattartás és kölcsönös együtt működés a működési területünkön lévő civil szervezetekkel és más betegcsoportba tartozó szervezetekkel és települési önkormányzatokkal, kistérségekkel.
2. A célok elérése érdekében az egyesület:
a) Felméri a működési területén élő mozgáskorlátozottak helyzetét. Figyelemmel kíséri társadalmi részvételét szolgáló állami és társadalmi tevékenységet, rehabilitációt.
b) Törekszik a mozgássérültek aktivitásának felkeltésére, elősegíti nevelésüket, munkaképességük fejlesztését, munkába állásukat, feladatának tekinti művelődésük ösztönzését. Elősegíti, szervezi a mozgássérültek pihenését, üdülését, szabadidejük kulturált, társas emberi kapcsolatok kialakulását eredményező eltöltését.
Segítséget nyújt a mozgássérültek egyéni helyzetének javításához, jogos
érdekeik érvényre juttatásához.
c) A mozgáskorlátozott személyek részére anyagi támogatást nyújthat, kedvezményes szolgáltatásokat szervez (gyógytorna, szállítás, foglalkoztatás, tanfolyam szervezése, üdültetés, klubtevékenység, stb.)
d) Segíti a mozgásfogyatékos emberek számára munkaalkalmak teremtését.
e) Külön felhatalmazás alapján részt vesz állami szociális rehabilitációs feladatok
megoldásában. Formálja a közvéleményt tagjai társadalmi beilleszkedésének érdekében.
f) Támogatja a céljaival összhangban álló fogyasztó védelmi tevékenységet.
g) Tájékoztatókat és egyéb kiadványokat (könyv, folyóirat, brossura) bocsáthat
ki.
h) Támogatja a mozgáskorlátozott emberek állapotfenntartó kondicionáló, testedző és sport tevékenységét. Elősegíti kiadványok, kiállítások, bemutatók, találkozók, táborozások szervezését, segíti művészeti és alkotó tevékenységét.
i) Szorosan együttműködik az állami szervekkel, települési önkormányzatokkal, polgármesteri hivatalokkal, háziorvosokkal, családsegítővel és az integrált egészségügyi és oktatási intézményekkel, társadalmi és civil szervezetekkel.
j) Együttműködik a mozgáskorlátozottak és más fogyatékkal élők szervezeteivel.
k) Együttműködik mindazon társadalmi, gazdálkodó szervezetekkel és intézményekkel, melyek a sérült emberek társadalmi beilleszkedésének
segítését célozzák.
l) Működési területén részt vesz a mozgáskorlátozottak szerveződésében.
m) Tevékenysége során érvényre juttatja a hazai mozgássérülti mozgalomban általánosan elfogadott törekvéseket, elveket és gyakorlati módszereket.
n) Tagja a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének, szorosan együttműködik azzal, szakmai tanácsait és a működésre, érdekvédelemre vonatkozó iránymutatásokat egyesületünkre vonatkozóan adaptálja.
3. Az egyesület céljait és feladatait a működési területén élő bármely mozgásfogyatékos (mozgássérült, mozgáskorlátozott) személy - nem csupán tagjai - javára látja el, az egyébként meghatározott feltételek esetén részesíti őket közhasznú szolgáltatásaiból. Az egyesület hatáskörrel bíró vezető testületének döntése alapján előre meghatározott kedvezményekben részesítheti, továbbá tevékenységének érdekkörébe vonhat, és szolgáltatásaiban részesíthet más fogyatékossági csoporthoz tartozó, az egyébként mozgásfogyatékosok csoportjába tartozó személyeket is. Ideértendők az etnikai kisebbségekhez tartozó, valamint nem magyar állampolgárok is.
4. Az egyesület a 2.§. 2. pontjában előírt feladatokat működése személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek függvényében a mozgásfogyatékos emberek sajátos szükségleteinek figyelembe vételével fokozatosan valósítja meg.
5. Működési területünkön szoros kapcsolatot tartunk a helyi települések támogató és segítő szolgálataival, sorstársaink, tagjaink érdekében.
6. Az egyesületen belül ifjúsági szervezetet hozhat létre, működtethet, támogathat, ezáltal a fiatal mozgáskorlátozott emberek érdekében fejti ki az előző pontokban felsorolt feladatokat.
AZ EGYESÜLET TAGJAI
3. §.
1. Az egyesület tagjai: tag és pártoló tag.
2. Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki mozgásában egészségügyi helyzete miatt véglegesen, vagy tartósan korlátozva van – súlyos mozgáskorlátozott-. A tagság a tag önkéntes belépésével és a tagsági díj befizetésével létesül. A belépési nyilatkozat kitöltésével és sajátkezű aláírásával kinyilvánítja egyetértését az egyesület céljaival és elfogadja az alapszabályban foglaltakat.
3. A MEOSZ tagegyesületeinek egységes tagsági igazolványt csak súlyos mozgáskorlátozott személy számára adhat ki.
4. Az egyesület pártoló tagja lehet saját kérésére az a természetes és jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület céljának megvalósítását rendszeresen segíti, támogatja és egyetért az Alapszabályban foglaltakkal.
5. Pártoló tag számára egységes MEOSZ tagsági igazolvány nem adható ki.
6. A tag és pártoló tag felvételéről az elnök dönt.
7. Az egyesületi tagság – tag és pártoló tag - megszűnik: a tag önkéntes kilépésével, halálával, kizárásával. Az egyesületi tagság megszűnik a tag 3 évi tagdíjfizetés kimaradása esetén.
A kilépést írásban kell közölni. A tagsági viszony a kilépést bejelentő írásbeli nyilatkozatnak az elnökhöz érkezése napján szűnik meg.
Az egyesület Etikai és Fegyelmi Bizottsága, etikai és fegyelmi szabályzata alapján a taggal szemben eljárást folytathat le és határozatával a tagot az egyesületből kizárhatja, ha közösség ellenes magatartást tanúsít, illetve akit a bíróság szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre elítél.
AZ EGYESÜLET TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A tagok jogai:
- a tagok az egyesület életében tevékenyen részt vehetnek, jogosultak az előírt feltételek szerinti közhasznú szolgáltatásokra és kedvezményekre,
- betekinthet az egyesület tevékenységével kapcsolatos anyagokba,
- a küldöttgyűlésre küldöttnek megválaszthatók, ahol tanácskozási, felszólalási, javaslattételi, észrevételezési és szavazati joggal rendelkeznek, illetve választhatnak és a 18. életév betöltését követően választhatók az Egyesület összes szerveibe.
- bármely egyesületi szerv vagy tisztségviselő jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozata ellen panaszt tehet a MEOSZ illetékes szervénél. A sérelmes határozat ellen a tudomására jutástól számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
A tagok kötelezettségei:
- tevékenységükkel aktívan és lehetőségeikhez mérten elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,
- a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítése,
- az alapszabály vonatkozó rendelkezéseit, testületi szervek határozatait betartani,
- lehetőségeit, képességeit, tudását figyelembe véve gyarapítani az egyesület vagyonát, védeni értékeit,
A pártoló tagok jogai:
- az egyesület célkitűzéseinek elősegítése,
- tájékoztatást kérhetnek az egyesület által nyújtott támogatás felhasználásáról,
- részt vehetnek az egyesület rendezvényein,
- az egyesület testületi szerveinek ülésén tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkeznek,
- a küldöttgyűlésre küldöttnek nem választhatók meg, szavazati joggal nem rendelkeznek,
A pártoló tagok kötelezettségei:
- az egyesület céljait támogatni,
- az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, testületi szervek határozatait betartani,
- teljesíteni az írásban felajánlott támogatást,
A teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személyek jogaikat a törvényes képviselőjük révén, vagy közreműködésükkel gyakorolhatják.
AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI
4. §.
1. Az Egyesület szervei:
a) Küldöttgyűlés
b) Vezetőség
c) Felügyelő Bizottság
d) Etikai és Fegyelmi Bizottság
e) Az Egyesület helyi csoportjai.
2. Az Egyesület vezető tisztségviselői:
a) Elnök
b) Alelnök
c) Alelnök
d) Titkár
e) Helyi csoportvezetők
3. Az egyesület feladatainak megoldásában a Vezetőség által megbízott társadalmi munkások, alkalmazottak, tiszteletdíjasok és eseti megbízottak vehetnek részt.
4. A tisztségviselők megbízása megszűnik: a megbízási idő lejártával, halálával, lemondásával, a küldöttgyűlés általi visszahívással. A visszahívás szabályai: a tisztségviselő alapszabályban vállalt kötelezettségeit vétkesen megszegi, indokolatlanul nem vesz részt az egyesület munkájában. A megbízás alóli visszahívásról a küldöttgyűlés szavazással dönt.
5. Amennyiben a tisztségviselő egyesületi megbízása idő előtt megszűnik, úgy
a küldöttgyűlés által megválasztott póttag lép a tisztségviselő helyére, meghatározott sorrendben.
6. A Vezetőség a tisztségviselők, megbízottak részére megbízási díjat, az alkalmazottaknak munkadíjat állapíthat meg. A Vezetőség dönt a költségtérítés szabályairól is. Az éves beszámoló mellett a Küldöttgyűlésnek készített Közhasznúsági Jelentésben elő kell terjeszteni a tisztségviselőknek nyújtott juttatások értékét és összegét is.
7. Összeférhetetlenségi szabályok:
1. Az egyesület testületi szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b)pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
2. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a)a Küldöttgyűlés, Vezetőség elnöke vagy tagja,
b)az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a) – c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
3. Az egyesület megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
8. Jegyzőkönyvek, határozatok:
a) Az egyesület testületeinek üléseiről jegyzőkönyv készítendő. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen történtekre utalást, az elhangzottak lényegét a megnyilatkozó személy nevének feltüntetésével, valamint külön sorszámmal ellátva a testület döntéseit /határozatait/. Az egyes döntések mellett feltüntetendő a döntést támogatók és ellenzők száma. A jegyzőkönyvet az ülést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A küldöttgyűlés jegyzőkönyvét a küldöttgyűlés által választott két küldött hitelesíti.
b) Az egyesület testületeinek ülésén hozott határozatokat a jegyzőkönyvből kiemelten a Határozatok Tárában testületenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva és az ülés dátumával törve külön is nyilván kell tartani. A határozatokat mindazokkal közölni kell, akikre jogot vagy kötelezettséget ró. Ez az elnök feladata, az ülést követő 15 napon belül postai úton értesíteni az érintettet. A határozatok – a zárt ülésen hozott határozatok kivételével – nyilvánosságát biztosítani kell, azokba bárki betekinthet.
KÜLDÖTTGYŰLÉS
5. §.
1. A Küldöttgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni A küldöttgyűlés 147 főből áll. (Elnök, alelnök, alelnök, titkár, és küldöttek: 143 fő, melyből 26 fő csoportvezető és 117 fő egyesületi tag.
2. Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni, ha:
- a vezetőség, az elnök indokoltnak látja
- a Felügyelő Bizottság indítványozza
- a küldöttek kétharmados többsége írásban kéri
3. A küldöttgyűlés résztvevői az egyesület tisztségviselői, valamint a helyi csoportok által 5 évre megválasztott küldöttek. Minden tagcsoport legalább egy küldöttel (a csoportvezetővel) képviselteti magát, nagyobb létszámú tagcsoport esetén minden 80 főre egy küldöttet delegálnak a csoportok. A kerekítésre az általános szabályok vonatkoznak.
4. A Vezetőség a küldöttgyűlésről értesíti a MEOSZ Elnökségét és dönt az egyéb meghívottak listájáról.
5. A Küldöttgyűlést az egyesület elnöke hívja össze. A küldöttgyűlés levezető
elnöke az egyesület elnöke, vagy általa felkért személy. A szervezési feladatokat a titkár látja el. A küldöttgyűlés résztvevőinek a meghívót - a napirend feltüntetésével - 10 nappal a küldöttgyűlés kitűzött napját megelőzően kell megküldeni.
A határozatképesség megállapításához 50 % + 1 fő megjelenése szükséges. Határozatképtelenség esetén elhalasztott küldöttgyűlést 30 perc várakozás után újra összehívja a levezető elnök. A másodszorra összehívott küldöttgyűlés – az eredeti napirend szerint – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. E rendelkezést a meghívónak tartalmaznia kell.
A küldöttgyűlés ülései nyilvánosak. A küldöttgyűlésnek zárt ülés elrendelésére csak kizárólag személyiségi jogok védelme érdekében van lehetősége.
6.A küldöttgyűlés megnyitása után ki kell jelölni a jegyzőkönyvvezetőt, és a tagok közül két tagot a jegyzőkönyv hitelesítőjének meg kell választani.
A küldöttgyűlés Szavazatszedő és Számláló Bizottságot választ, amely elnökből és két főből áll.
Feladatai:
· a szavazó lapok elkészítése, kiosztása, a szavazás szabályszerű lebonyolítása, leadott szavazatok összeszámlálása,
· az eredmény jegyzőkönyvvezetése,
· a küldöttgyűlésnek jelentés a szavazás eredményéről
A választásokat megelőző küldöttgyűlés egy éves időtartamára választja meg
az öttagú jelölőbizottságot, mely elnökből és négy tagból áll.
A jelölőbizottság a választást megelőző évben a tagok véleményét kéri ki a választandó – jelöltként induló - tisztségviselők személyével kapcsolatban.
A jelölőbizottság elnökének és tagjainak nem választható meg az a személy, aki az egyesület vezető tisztségviselője – kivéve a csoportvezetőt -.
A jelölő bizottság elnökének és tagjainak nem választható meg az a személy, aki az egyesület vezető tisztségviselői megbízásra jelöltként indul.
7. A vezető tisztségviselőket 5 éves időtartamra titkos szavazással kell megválasztani egyszerű többséggel.
A vezető tisztségviselők – kivéve csoportvezetők - három választási ciklust követően nem választhatók. A vezető tisztségviselők – kivéve csoportvezetők - harmadik ciklusban történő megválasztásához minősített többségi szavazat szükséges.
8. A Küldöttgyűlés az egyesületet érintő bármely kérdésben dönthet, de kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megalkotása és módosítása,
b) az éves költségvetés elfogadása,
c) az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása,
d) a vezető tisztségviselők titkos szavazással történő megválasztása 5 éves ciklusra szól. A helyi csoportvezetőket és a küldötteket a helyi taggyűlések választják meg,
e) a tisztségviselő megbízásának visszahívásáról dönt,
f) az egyesület megszűnésének, más egyesülethez való csatlakozás, vagy kiválás, a MEOSZ-ból való kiválás kimondása,
g) a tagok tagdíj összegének megállapítása,
9.. A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a küldöttgyűlésnek újra kell tárgyalja az érintett ügyet, és ezt követően kell ismételt szavazást tartania. Támogató többség hiányában a javaslatot elvetettnek kell nyilvánítani.
A küldöttgyűlés kétharmados többségének egybehangzó akarat
nyilvánítása szükséges: alapszabály elfogadásához, módosításához,
az egyesület megszűnésének, más egyesülethez való csatlakozás, vagy
kiválás, a a MEOSZ-ból való kiválás kimondásához.
A kétharmados többség a közgyűlésen résztvevő szavazásra jogosultak kétharmadának egybehangzó akaratnyilvánítását jelenti.
A közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló elfogadása - a vezetőség előterjesztése alapján történik.
10. A Vezetőség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai és Fegyelmi Bizottság megválasztása titkos szavazással történik, egyszerű szavazattöbbséggel. A küldöttgyűlésen minden küldöttnek egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet.
VEZETŐSÉG
6. §.
1. Az egyesület vezetősége 30 főből áll: Vezető tisztségviselők ( Elnök, alelnök, alelnök, titkár és 26 fő csoportvezető) A Küldöttgyűlések közötti időszakban határozhat minden egyesületet érintő kérdésben amelyeket az Alapszabály nem rendel a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2. A vezetőség üléseit szükség szerint, de félévenként össze kell hívni. A
vezetőséget az egyesület elnöke hívja össze, a vezetőségi ülés levezető elnöke az egyesület elnöke, vagy általa felkért személy.
A határozatképesség megállapításához 50 % + 1 fő megjelenése szükséges. Határozatképtelenség esetén elhalasztott vezetőségi ülést 30 perc várakozás után újra összehívja a levezető elnök. A másodszorra összehívott vezetőségi ülés – az eredeti napirend szerint – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. E rendelkezést a meghívónak tartalmaznia kell.
A vezetőségi ülés résztvevőinek a meghívót - a napirend feltüntetésével - 10 nappal a vezetőségi ülés kitűzött napját megelőzően kell megküldeni.
A vezetőségi ülés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vezetőségnek újra kell tárgyalja az érintett ügyet, és ezt követően kell ismételt szavazást tartania. Támogató többség hiányában a javaslatot elvetettnek kell nyilvánítani.
3. A vezetőség hatáskörébe tartozik:
a) Az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata, helyi csoportok Szervezeti és Működési szabályzata, Pénzügyi Szabályzat, Költségtérítési és Kiküldetési Szabályzat elkészítése
b) Küldöttgyűlés elé terjesztendő kérdések, éves beszámolók és
közhasznúsági jelentés elkészítése, határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, tisztségviselők beszámoltatása. A költségvetés elkészítése és a küldöttgyűlés elé terjesztése.”
c) Döntés a tagok törléséről.
d) Tagdíj megfizetése alóli mentesség engedélyezése.
e) Önkormányzatokkal történő kapcsolattartás. Megállapodás egyes szociálpolitikai feladatok átvállalásáról.
f) Közhasznú szolgáltatások, támogatások igénybevételére vonatkozó feltételek és igények elbírálása, anyagi juttatások meghatározása.
g) Hatályát vesztette.
h) Megállapítja a megbízottak juttatásait.
i) Döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a küldöttgyűlés
kizárólagos hatáskörébe.
4. A vezetőség munkáját éves munkaterv alapján végzi. A vezetőség ülései nyilvánosak. A vezetőségnek zárt ülés elrendelésére csak kizárólag személyiségi jogok védelme érdekében van lehetősége.
5. Az elnök, alelnök, alelnök, titkár a két vezetőségi ülés közötti időben ellátja és előkészíti a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyeket.
6. A vezetőség köteles a végzett munkájáról a közgyűlésen írásban
beszámolni.
FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
7. §.
1. Az egyesület Felügyelő Bizottsága a küldöttgyűlés által 5 évre megválasztott elnökből és négy tagból áll. A küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, általa hívható vissza.
2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőtől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irattárába betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
3. A Felügyelő Bizottság tagja az egyesület vezető testületeinek ülésén tanácskozási és véleményezési joggal részt vehet.
A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni,
és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet
érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény /mulasztás/ történt, amelynek
megszüntetésére vagy következményeinek elhárítására, illetve enyhítésre,
az intézkedésre jogosult testületi vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
4. Az intézkedésre jogosult küldöttgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül- össze kell hívni.
E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület összehívására a Felügyelő
Bizottság jogosult.
5. Ha az arra jogosult testületi szerv a törvényes működés helyreállítása
érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság
köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
6. A Felügyelő Bizottság működése
a) a Felügyelő Bizottság köteles az egyesület tevékenységét évente legalább egy alkalommal megvizsgálni és arról a vezetőséget, és a
Küldöttgyűlést tájékoztatni. Egyébként a Felügyelő Bizottság, mint testület
éves munkatervben rögzítheti a tárgyév során általa lefolytatandó általános
vagy célirányos vizsgálatainak tervét. A munkatervben előirányzott
célvizsgálatok lefolytatását a Felügyelő Bizottság elnöke szervezi meg.
b) Amennyiben az egyesület, a vezetőség, vagy vezető tisztségviselők tevékenységével összefüggésben a Felügyelő Bizottsághoz bejelentés érkezik, e testület dönt az általános vagy célvizsgálat lefolytatásáról.
c) A Felügyelő Bizottság vizsgálatáról jegyzőkönyv készül, amelyben a
vizsgálat eredményét, továbbá a javasolt intézkedéseket is fel kell
tüntetni. A jegyzőkönyvet az egyesület elnökének be kell mutatni.
Az elnök a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételeket tehet, amelyeket,
vagy záradékként a jegyzőkönyvre kell vezetni, vagy ahhoz csatolni.
d) A Felügyelő Bizottság a vizsgálatokhoz az egyesület költségére külső
szakértőket is igénybe vehet.
e) A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal, egyébként szükség
szerint tart ülést, amelyeket a Bizottság elnöke hív össze, a meghívó a
napirendi pontokat tartalmazza. A testület határozatképes, ha azon
valamennyi tag megjelent.
A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és
a jegyzőkönyvvezető ír alá. Jegyzőkönyvbe kell foglalni a Felügyelő
Bizottság által hozott határozatokat.
ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG
8. §.
1. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság a küldöttgyűlés által 5 évre megválasztott elnökből és négy tagból áll. A küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, és általa hívható vissza.
2. Az egyesület a MEOSZ küldöttközgyűlése által elfogadott Etikai Szabályzat hatályát az egyesület tagjaira kiterjeszti.
3. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság feladata az etikai és fegyelmi vétségi ügyek kivizsgálása és határozattal való lezárása. A határozata ellen a MEOSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságához lehet fellebbezést benyújtani. A határozatok rendelkező részét a küldöttgyűlésen ismertetni kell.
4. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagja az egyesület vezető testületeinek ülésén tanácskozási és véleményezési joggal részt vehet.
AZ EGYESÜLET HELYI CSOPORTJAI
9. §.
1. Az egyesület Vezetőségének hozzájárulásával, ha annak személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, a településeken élő tagok helyi csoportokat létesíthetnek. A helyi csoportok az egyesület szerves részei, önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.
2. Feladataikat képezi, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személyekkel az Alapszabályban írt célokat és feladatokat, a tagsági jogokat és kötelezettségeket megismertessék, valamint a tagok részére az egyesület kiemelkedően közhasznú szolgáltatásainak igénybevételi lehetőségeit biztosítsák.
3. A helyi csoportok 5 évente kötelező tisztségviselő választáskor csoportgyűlést (rész csoportgyűlést) tartanak. Egyébként össze kell hívni a csoportgyűlést, ha a tagok 1/3-a kezdeményezi. A helyi csoportok szükség esetén taggyűlést tarthatnak. A taggyűlés 5 éves időtartamra megválasztja a helyi csoport csoportvezetőjét és az egyesület küldöttgyűlésébe a küldötteket.
4. A helyi csoportok gazdálkodási rendjéről az egyesület pénzügyi szabályzata rendelkezik.
5. A helyi csoport vezetője tagja a vezetőségnek, és küldöttként képviseli a helyi csoportot a küldöttgyűlésen.
6. A csoportgyűlést a csoportvezető – kivéve tisztségviselő választáskor összehívott rész csoportgyűlést, vagy csoportgyűlést - hívja össze, szükség esetén az egyesület koordinációjával. Minden rész csoportgyűlésen, vagy csoportgyűlésen a levezető elnök az egyesület elnöke, vagy az általa felkért személy. A helyi csoportok 5 évenkénti kötelező tisztségviselő csoportvezető mandátumának választásakor megrendezésre kerülő rész csoportgyűléseit, vagy csoportgyűléseit az egyesület elnöke hívja össze. A tisztségviselő választáskor összehívott rész csoportgyűlés, vagy csoportgyűlés feladatait az alelnök – a csoportvezetőket koordináló – és a titkár látja el.
A rész csoportgyűlés, vagy csoportgyűlés résztvevőinek a meghívót - a napirend feltüntetésével - 10 nappal a küldöttgyűlés kitűzött napját megelőzően kell megküldeni.
A határozatképesség megállapításához 50 % + 1 fő megjelenése szükséges. Határozatképtelenség esetén elhalasztott rész csoportgyűlést, vagy csoportgyűlést 30 perc várakozás után újra összehívja a levezető elnök, vagy az általa felkért személy. A másodszorra összehívott rész csoportgyűlés, vagy csoportgyűlés – az eredeti napirend szerint – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. E rendelkezést a meghívónak tartalmaznia kell.
A rész csoportgyűlés, vagy csoportgyűlés ülései nyilvánosak. A rész csoportgyűlésnek, vagy csoportgyűlésnek zárt ülés elrendelésére csak kizárólag személyiségi jogok védelme érdekében van lehetősége.
ELNÖK
10. §.
1. Az egyesület elnöke teljes jogkörrel képviseli az egyesületet. Vezetőségi ülések közötti időben ellátja és előkészíti a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyeket. A vezetőséget szükség esetén összehívja.
2. Felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért. Ennek érdekében elvi irányítást gyakorol az egyesület munkájában. Gondoskodik a határozatok és jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtásáról. Ellenőrizheti a tisztségviselők és szakfeladatokat ellátók munkáját. Fokozatosan szem előtt kell tartania az egyesület kiemelt közhasznú tevékenységét.
3. Törvénysértés, etikai vagy fegyelmi vétség tudomására jutása esetén haladéktalanul köteles a megfelelő eljárást kezdeményezni.
4. Gyakorolja az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört, megbízásokat ad feladatok ellátására.
5. Utalványozási jogkört gyakorló. Kifizetést engedélyez az egyesület
pénzeszközei terhére.
6. Az egyesület elnöke tartós akadályoztatása esetén, az akadályoztatás
idejére írásban jelöli ki helyettesét.
7. A tagok és pártoló tagok felvételéről dönt. Évente egy alkalommal
tájékoztatja a küldöttgyűlést a tagfelvételről.
8. Közvetlen kapcsolatot tart a MEOSZ tisztségviselőivel. Részt vesz
Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Elnöksége Tanácsának munkájában. Tartja a kapcsolatot közvetlenül más egészségkárosodott egyesületekkel, és az illetékességi területen működő Önkormányzatokkal.
ALELNÖK
11. §.
1. Munkáját közvetlenül az elnök irányítja, elsősorban neki tartozik beszámolási
kötelezettséggel.
2. Tartja a kapcsolatot a területen működő csoportok vezetőivel. Koordinálja a csoportok tevékenységét, a csoportgyűléseken részt vesz és képviseli a vezetőséget az elnök megbízása alapján.
3. Állást foglal, intézkedést kezdeményez mindazokban az ügyekben,
amelyek nem tartoznak az elnök, vezetőség hatáskörébe.
Intézkedései során messzemenően figyelembe veszi és érvényesíti a
törvényességet, a belső szabályzatokat, testületi határozatokat az elnök
útmutatása alapján.
4. Javaslatokat dolgoz ki anyagi konzekvenciájú döntésekhez, a javaslatokat
szükség szerint egyezteti más vezető személyiségekkel, így különösen az
elnökkel és az alelnökkel.
5. A küldöttgyűlésekre, a vezetőségi ülésekre szakmai előterjesztéseket
készít. Mint az egyesület vezető tisztségviselője részt vesz a döntések
meghozatalában.
6. Az egyesület közhasznú beszámolója elkészítésében tevékenyen részt vállal.
Közreműködik a MEOSZ-nak küldendő beszámoló jelentések összeállításában.
7. Megszervezi a Lakás átalakítási Állami Támogatások ügyintézését. A kérelmeket az egyesületi javaslattal a MEOSZ központhoz felterjeszti.
8. Elnök akadályoztatása esetén az utalványozási jogkört gyakorolja.
Elnöki megbízás alapján a vezetőségi ülések közötti időben ellátja és előkészíti a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyeket.
Az alelnök akadályoztatása esetén hatáskörébe tartozó feladatát az -
gazdasági ügyekért felelős - alelnök látja el.
ALELNÖK
12. §.
1. Munkáját közvetlenül az elnök irányítja, elsősorban neki tartozik beszámolási kötelezettséggel.
2. Operatív módon szervezi és ellenőrzi az egyesületnél folyó gazdasági munkát. A könyvelői feladatokkal megbízott személyek munkáját irányítja és munkájukhoz útmutatást ad. Ellenőrzi a csoportoknál folyó pénzkezelési tevékenységet.
3. Felelős az egyesületi vagyon gondos, takarékos és hatékony kezeléséért, a kötelezettségek határidőre történő megfizetéséért. Gondoskodik a bevételek cél szerinti felhasználásáról, figyelemmel kíséri az éves költségvetés időarányos teljesítését. Nemkívánatos folyamatok észlelése esetén jelzéssel él, kezdeményezi a pénzügyi stabilitás helyreállítását.
4. Állást foglal, intézkedéseket tesz mindazokban a gazdasági természetű ügyekben, amelyek nem tartoznak elnöki, vezetőségi, vagy egyéb testületi hatáskörbe. Intézkedései során messzemenően figyelembe veszi és érvényesíti a különféle törvényi előírásokat, a belső szabályzatok rendelkezéseit, valamint a testületi határozatokat.
5. A küldöttgyűlésre, vezetőségi ülésre javaslatokat és szakmai előterjesztéseket készít az anyagi konzekvenciájú döntésekhez, a javaslatokat egyezteti az elnökkel, alelnökkel, titkárral.
6. Tevékenyen részt vesz az egyesület közhasznú beszámolójának, továbbá a MEOSZ részére benyújtandó beszámolók elkészítésében.
7. Kapcsolatot tart a pénzintézetekkel, az adóhatósággal, az egészségbiztosítási pénztárral, a munkaügyi központtal és egyéb hatóságokkal.
8. Felelős az adóbevallások, az egyesületi mérlegbeszámoló határidőre történő benyújtásáért. A gazdasági munkára vonatkozó belső szabályzatok tervezetét elkészíti és döntésre előterjeszti. (Pénzkezelési, irattározási, számviteli stb. szabályzatok.)
9. Írásbeli kijelölésben foglaltaknak megfelelően az elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti.
Elnöki megbízás alapján a vezetőségi ülések közötti időben ellátja és előkészíti a vezetőség hatáskörébe tartozó ügyeket.
10. Az alelnök tartós akadályoztatása esetén hatáskörébe tartozó feladatait – csoportvezetőket koordináló - az alelnök látja el.
TITKÁR
13. §.
1. Az elnök és az alelnökök munkáját segíti. Feladata a küldöttgyűlés és a vezetőség által hozott határozatok végrehajtása.
2. Megszervezi az ügyféliroda munkáját. Ügykezelési szabályzatot készít, melyet a vezetőség hagy jóvá.
3. Az egyesület nyilvántartásait, iratait kezeli. A titkári munkával kapcsolatos adatszolgáltatást elvégzi.
4. A küldöttgyűlés és a vezetőségi ülés szervezésével kapcsolatos feladatokat ellátja, valamint gondoskodik a szükséges írásos anyagok elkészítéséről. Az egyesületi tagokkal való levelezést, ügyintézést megszervezi.
5. Gondoskodik a Határozatok Tárának naprakész állapotáról és a nyilvánosság biztosításáról.
6. Gondoskodik arról, hogy az egyesület munkarendjére vonatkozó iratok, az egyesület szerveinek üléseiről készült jegyzőkönyvei, a Határozatok Tára, az egyesület munkaterve, költségvetése, az éves gazdasági beszámoló, valamint az éves közhasznúsági jelentés bármely érdeklődő számára – a helyi sajtóban és hirdetőtáblán meghirdetett ügyfélfogadási napokon és órákban – az egyesület irodájában megtekinthető legyen. Kivéve a zárt ülések jegyzőkönyvei, határozatai. A zárt ülések irataiba a zárt ülésen résztvevők, az érintettek, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, valamint a hatóságok képviselői tekinthetnek be.
7. Feladata az egyesület által nyújtott támogatások, szolgáltatások, juttatások igénybevételének lehetőségeiről és feltételeiről szóló hirdetmények elkészítése, és az egyesület hirdetőtábláján történő kifüggesztése, illetve elektronikus úton hozzáférhetővé tétele.
8. Tartós akadályoztatása esetén hatáskörébe tartozó feladatát – a csoportvezetőket koordináló - az alelnök látja el.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
14. §.
1. Az egyesület gazdálkodása, nyilvántartásainak vezetése és beszámolási kötelezettségeinek teljesítése során megtartja a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 14.15.16.18.19. és 20. §-ban írt kötelező előírásokat.
2. Az egyesület vagyoni, pénzügyi forrásai:
a) Tagdíjak
b) Tagok és pártoló tagok vagyoni jellegű hozzájárulásai, állami, társadalmi szervek esetleges juttatásai, MEOSZ támogatások.
c) Jogi és magánszemélyek felajánlásai, adományai, közérdekű kötelezettségvállalásai.
d) Alapítványokból, pénzalapokból pályázatokon meghatározott feladatokra elnyert összegek
e) Az egyesület közhasznú szolgáltatásai és vállalkozási tevékenységének fel nem osztható nyeresége.
f) Közösség kötelezettség vállalásból befolyt összegekből származó bevételeket sorstársaink életvitelének jobbítása érdekében használjuk fel.
3. Az egyesület tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel, a tagok csak a tagdíj erejéig felelnek.
4. Az egyesület megszűnése esetén a hitelezői követelések kielégítését követően megmaradt vagyona a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségére száll, azzal, hogy azt a Békés Megyei Mozgáskorlátozott Egyesületek támogatására köteles felhasználni.
5. Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület anyagi eszközeivel a jogszabályok keretei között szabadon gazdálkodik.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
15. §.
1. Az egyesület a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége tagjaként, annak Alapszabályában foglaltakat betartva fejti ki kiemelkedően közhasznú tevékenységét.
2. Az egyesület működése során mozgáskorlátozottnak kell tekinteni azt a személyt, aki magzati, születési ártalom, betegség, baleset vagy erőszakos cselekmény folytán mozgásszervi károsodása miatt mozgásában visszafordíthatatlanul, vagy tartósan olyan mértékben akadályozottá vált, hogy állapota a társadalom életében teljes értékű részvételét korlátozza. Továbbá akit valamely támogatási, vagy ellátási rendszert szabályozó hatályos jogszabály ilyen személynek tekint, és erre vonatkozóan a tag felvételi eljárás során igazolást mutat be, vagy nyilatkozatot tesz. A fentiek alapján a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint mozgáskorlátozottnak a következő valamely feltétel egyikének megfelelő személy tekinthető:
- Közlekedési támogatásra való jogosultságát megállapították, vagy a jogosultságot jövedelmi helyzete alapján nem állapították meg, de a jogosultság egészségügyi feltételeivel rendelkezik (legalább 7 pontot elérő orvosi szakvéleménnyel rendelkezik, amelyet bemutat, vagy annak meglétéről nyilatkozik.
- Mozgássérültségére tekintettel fogyatékossági támogatásban részesül, vagy annak egészségügyi feltételeivel rendelkezik, ha az erről szóló orvosi igazolást bemutatta, vagy annak meglétéről nyilatkozik.
- Mozgássérültségére tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak számára, (kiskorú személy esetén hozzátartozója számára) ha az erről szóló igazolást bemutatja vagy annak meglétéről nyilatkozik. A leírtakból következően nem feltétlen kell a belépés során az igazolás bemutatását megkövetelni, de annak meglétére vonatkozóan kérdést kell feltenni, és a jogosultság meglétéről a belépni szándékozó személyt az egységes tag nyilvántartólap aláírása előtt nyilatkoztatni kell.
3. Az egyesület a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesületeinek Elnökségi Tanácsában a tagsági jogviszonyát megtartja.
4. Kapcsolatot teremtünk és együttműködünk mozgáskorlátozott egyesületekkel. civil és társadalmi szervezetekkel. Tagjai vagyunk a Gyulai Civil Szervezetek Szövetségének, amely különböző érdekvédelmi szerveződések (hadirokkantak, különböző betegségi csoportok, környezetvédők, városszépítők, idegenforgalmi és szabadidős program szervezésével foglalkozó, nemzetiségi szervezetek) tömörülése.
5. Az egyesület megszűnik, ha:
a) A küldöttgyűlés megszűnését minősített többséggel kimondja,
b) A bíróság feloszlatja, vagy a megszűnését megállapítja.
6. Az egyesület működése felett az ügyészség, a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
7. Az egyesület működésére – az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. és más a tevékenységre vonatkozó jogszabályok az irányadók.
Gyula, 2010. május hó 13. napján
Gál Ottó
egyesület elnöke
